Mindeki tud róla, mégis, mikor sor kerül rá, a többség elbizonytalanodik, mit, mikor és hogyan kell adni a lónak. Íme néhány mankó, segítég, amivel pár félreértés, vagy homályos ismeret tisztázható.
A vakcinázás a betegség megelõzését szolgáló óvintézkedés. Magyarországi körülmények között a következõ betegségek ellen szoktunk vakcinázni:
- Lóinfluenza
- Ló herpeszvírus okozta megbetegedései
- Tetanusz
- Veszettség
- Lovak vírusos arteritise
- Lépfene
- Nyugat-nílusi láz
A lóinfluenza Európa szerte elterjedt megbetegedés, magas lázat, légzõszervi tüneteket okoz. A betegség akár elhullással is járhat.
A ló herpeszvírusa sokféle elváltozást tud elõidézni, elsõsorban a vírus okozta vetélés a fõ kártétele, de okozhat bénulást, légzõszervi tüneteket, stb. Sokan azt hiszik, hogy csak a kancákban fejlõdõ magzatra veszélyes, azonban ez sajnos nem így van, hiszen például egy heréltnél is okozhat bénulásos tüneteket.
A tetanusz kórokozója a lovak környezetében általában megtalálható normális körülmények között is, azonban csak akkor okoz betegséget, ha valamilyen sebzésben, oxigéntõl elzárt körülmények között elszaporodik, és az általa termelt toxin ilyen módon a szervezetbe kerül. A megbetegedett állat lázas, tipikus tetanuszos görcsök észlelhetõk nála, és sajnos még megfelelõ kezelés mellett is elõfordulhat, hogy néhány napon belül elhullik.
A veszettség közismert betegség, a lovakban viszonyalg ritka elõfordulása ellenére a védekezésnek azért is van jelentõsége, mert az ember számára is halálos kór.
A lovak vírusos arteritise ritkán okoz klinkai tüneteket, hazánkban a lovak döntõ többsége tünetmentesen esik át a fertõzésen. Ennek ellenére bizonyos jogszabályváltozások miatt foglalkozni kell az ellene való védekezéssel.
A lépfenét ritkán diagnosztizálják lónál, és csak Magyarország néhány meghatátozott területén írták le, mégis fontos lehet az ellene való vakcinázás a betegség súlyos volta, valamint az emberre való veszélyessége miatt.
Hazánkban is megjelent lovakban az agy-és gerincvelõ-gyulladással járó „nyugat-nílusi láz” (West Nile Fever) nevû, az esetek egy részében elhullást is okozó, vírus okozta megbetegedés. A betegség kórokozóját szúnyogok közvetítik, és a lovakon kívül más állafajokra, illetve az emberre is veszélyes.
A fent említett egyes betegségek ellen különbözõ idõben és ütemezésben javasolt a vakcinázás. A lóinfluenza ellen korábban évente javasolták a védõoltást, azonban a jelenlegi javaslat a 6 havonkénti ismétlés. Ez különösen akkor fontos, ha a ló versenyre, vagy egyéb közösségbe jár. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy a vakcinázási program az ún. alapimmunizálással kezdõdik, ami megadja a ló kellõ védettségét, és ezután már csak “fenntartó” oltásokra van szükség.
Az influenza esetében 6-8 hetes idõközben javasolt az elsõ két vakcinát beadni, majd a harmadikat 4-6 hónap múlva, és késõbb 6 havonta kell kérnünk az ismétlõ oltásokat. Az oltásokat az állatorvosok általában a csikó 4-6 hónapos korában szokták elkezdeni. A versenyeken való ellenõrzés során a következõt kérhetik számon: az elsõ két oltás 21 és 91 nap közötti idõkülönbséggel, a következõ oltás 6 hónapon belül, majd ezután az ismétlõ adagok 6 hónapos idõközzel, + / – 21 napos eltérés lehetséges.
A herpeszvírus esetében hasonlóképpen alapimmunizálással kell kezdeni a védekezést. Az influenzavírushoz hasonlóan az elsõ két oltást 6-8 hetes idõközzel érdemes beadni, majd a harmadikat 4 hónap múlva, az ismétlõket szintén 6 havonta. A vemhes kancákat ezen kívül a herpesz vírus okozta vetélés ellen, a vemhesség 5. 7. és 9. hónapjában szoktuk vakcinázni.
A tetanusz elleni alapimmunizálás 2 oltásból áll 4-8 hetes idõközzel, egy éven belül célszerû beadni a harmadik vakcinát is, majd 1-2 évente elegendõek az ismétlõ oltások. Az állatorvosok többsége a betegség veszélyessége miatt, az évenkénti ismétlést javasolja.
A veszettség ellen, a veszélyeztetett területen élõ lovak esetében célszerû az évenkénti vakcinázás.
A lovak vírusos arteritise elleni védekezés speciális jogszabályok alapján történik. Jelenleg nem gyakorlat a széleskörû vakcinázás. Tenyészállatok, fedezõmének esetén mindenféleképpen célszerû az aktuális jogszabályok szerinti teendõket megbeszélni a kezelõ állatorvossal.
A lépfene elleni vakcinázás szintén nem a rutin védekezés része, Magyarországon többnyire a betegség elõfordulása alapján a veszélyeztetett területeken a hatóság elrendelése alapján történik.
A nyugat-nílusi láz ellen a fél évesnél idõsebb lovak olthatóak, az alapimmunizálás két, 3-5 hetes idõközzel beadott oltásból áll, ezután évente egyszer javasolt a vakcina beadása. Célszerû az alapimmunizálást (és aztán az évente ismétlõdõ vakcinázást) az év elsõ negyedévében megejteni, hogy a szúnyogok késõ-tavaszi, kora-nyári megjelenésének idõpontjára a lovak már megfelelõ védettséggel rendelkezzenek.
A mellékletben összefoglaló táblázatot láthatnak egy lehetséges vakcinázási programról. Természetesen ettõl eltérõ sémák is helyesek lehetnek, az oltás rendjét mindig a kezelõ állatorvos határozza meg.
EGY LEHETSÉGES VAKCINÁZÁSI PROGRAM
Influenza:
1. oltás: 5 hónapos kor
2. oltás: 6,5 hónapos kor
3. oltás: 12 hónapos kor
Ismétlõ oltások: 6 havonta
Herpesz vírus:
1. oltás: 5 hónapos kor
2. oltás: 6,5 hónapos kor
3. oltás: 12 hónapos kor
Ismétlõ oltások: 6 havonta
Tetanusz:
1. oltás: 4,5 hónapos kor
2. oltás: 6 hónapos kor
3. oltás: 11,5 hónapos kor
Ismétlõ oltások: évente
Veszettség:
1. oltás: 7 hónapos kor
Ismétlõ oltások: évente
Nyugat-nílusi láz:
1. oltás: 7,5 hónapos kor
2. oltás: 8,5 hónapos kor
ismétlõ oltások: évente
dr. Bába András
