1896 őszén nyitották meg a Pasaréti út és az Ördögárok között a Budapesti Császári és Királyi Hadapródiskolát. Az együttes épületcsoportja, nagy parkja, sportpályája, uszodája és lovaglópályája megfelelt a katonai kiképzésre. 1944-ig közel tízezer fiatal akadémikust avattak tisztté.
1947 – 1953 között Petőfi Akadémia néven tisztképzés folyt az épületekben.
1953 – 1958 között a II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola működött itt. Az intézmény megszüntetése óta az épület- és park-együttes a HM vagyonkezelésében maradt. A régi park és az épületek nagy része változatlan formában ma is látható. Először a Lovarda együttese, majd 2008 áprilisában a teljes terület fővárosi műemléki védettség alá került. A II. világháborúig a katonai kiképzés részét képezte a lovasoktatás. A Lovarda területén versenysport is folyt, kiváló magyar katonatiszt lovasok edzettek és versenyeztek, akik nemzetközi versenyeken és olimpiákon is képviselték Magyarországot. Az első nyilvános lovasversenyt 1908-ban rendezték.
1958-tól a Budapesti Honvéd Sport Egyesület Lovas Szakosztálya a Hidász utcába költözött korábbi helyéről, a Ludovikáról. Dr. Kollár Kornél vezetésével díjugratás, díjlovaglás, military és öttusa lovaglás folyt. A Honvéd-versenyzők – a magyar válogatott tagjaiként – sok sikert értek el nemzetközi versenyeken, olimpiákon, Európa-bajnokságokon és Világkupán.